Nagyon sokan imádják nekünk, hívőknek szegezni ezt a kérdést. Leginkább az ateistáktól hallhatjuk ezt a véleményt, de sok filozófus is kritikusan vélekedik Isten létezése felől, mondván: „senki sem lehet biztos Isten létezésében”. Nincs tehát könnyű dolgunk, mikor ilyen hitvédelmi harcokba kell belebonyolódnunk, hiszen számos „gondolkodó” ember megrögzött - mondhatni szinte már dogmatikus - álláspontja, hogy Isten létezését valósággal lehetetlen bizonyítani, mert azt, hogy Isten létezik-e, és hogy Ő milyen, azt egyszerűen nem lehet tudni...

Miért? Mert: „nem lehet olyan érvet felhozni mellette, ami cáfolhatatlan lenne.” - mondják ezt meglepő higgadtsággal. „Istenben hinni kell. Vagyis, Istenben lehet hinni. Vagy hisz benne az ember vagy nem. De biztosak semmiképpen sem lehetünk létezésében.”

Nos, ha Isten létezése valóban nem igazolható semmiféle racionális érvekkel, illetve bizonyítékokkal, akkor tényleg mindenki szabadon és felelősség nélkül választhat hit és hitetlenség között. Kinek hogyan tetszik.

A probléma, amiért különös figyelmet fordítok az evolúció vagy teremtés tárgykörébe tartozó kérdésekre - annak ellenére, hogy nem vagyok jártas a természettudományos kérdésekben - az, hogy sajnos ez az álláspont keresztyén körökben is igen elterjedt. Márpedig ez is egy nagyon fontos része keresztyén életünknek, hogy miben hiszünk, illetve az, hogy miért ebben hiszünk. Számos bizonyságot hallhatunk arról, hogy ki miért hisz Istenben. Például ha megkérdezünk egy hívő embert, hogy miért hisz Istenben, elsősorban olyan szubjektív érvvel fogunk találkozni, ami számára bizonyíték erejű, de neki is csak a jelen körülmények között.

Ilyen bizonyságokkal találkozhatunk pl:

• Amikor elmentem "xy" gyülekezetbe, Isten megérintett, és onnantól kezdve tudtam, hogy hinnem kell.",
• "XY" beszélt nekem Istenről és elhittem neki.",
• "Mindig is hittem Istenben.",
• "A Bibliában olvastam."
• "Keresztény" családban nőttem fel."

Minden bizonnyal ez a hit is (lehet) valódi, de mi van abban az esetben, ha egy keresztyénnek is egyszer meg kell védenie a hitét? Vajon hogyan tudná ezt megtenni úgy, hogy olyan érvekkel álljon elő, ami akár a legvérmesebb, legtüzesebb ateistát is meggyőzze?

Mert ugye ilyenkor a következő kérdéseket teszik fel rögvest: Honnan veszed? Honnan tudod, hogy nem tévedsz? Milyen alapon fogadod ezt el? Biztos vagy benne? Be tudod bizonyítani?

A hitvédelemnek ezzel a fajta nehézségeivel sajnos én is küzdök, s mivel a természettudományos ismereteim igen csökevényesek [1], így kénytelen vagyok egy teljesen más irányból megközelíteni a dolgot. Ennek egyik részét képezik azok a filozófia körébe tartozó tudományág általi fejtegetések, mint a logikai úton való következtetések , amelyek arra igyekeznek valami módon választ találni, hogy mi az élet értelme, valamint arra, hogy a világmindenség miért létezik. Azaz: miért van a semmi helyett bármi is?

Sokszor azonban sok ilyen hitvédelmi harcom kudarcba fulladt, ezért ezt a filozófiai úton való megközelítést sem szeretem annyira. Sokat töprengtem tehát, hogy hitem önvédelmére miféle eszközöket tudok felhasználni, mert ezekre a kérdésekre mindenképpen, mindenki számára könnyen érthető, értelmes és objektív válaszokat, valamint bizonyítékokat kell adnom valahogyan. De mégis hogyan? Mert ha vannak is ilyen válaszok, akkor vajon azokkal már tényleg képes vagyok-e válaszolni nekik? Milyen érvet tudok felhozni Isten létezése mellett, ami cáfolhatatlan lenne?

Mert ha egy érvem nem győzi meg még a legegyügyűbb ateistát is, akkor sajnos szembe kell néznem a kínos helyzettel, hogy nem tudtam bebizonyítani Isten létezését. Így pedig mivel nem tudok meggyőzni egy ateistát sem, az érveim nem számítanak a szemükben bizonyítéknak. Hova, s merre tovább?

Elsősorban azt szeretném elérni a Kedves Olvasóknál, hogy van az éremnek egy másik oldala is. Tekintsék meg, forgassák meg szívükben ezt is. És gondolkozzanak el azon, hogy: mi van, ha...? Ugyanis egy dolog kapcsán. bármilyen furcsa is, Isten létezésére nem csupán tudományos érvekkel lehet bizonyítékokat felmutatni. Számomra van egy sokkal kézenfekvőbb módszer: a Biblia. Persze ismerem a naturalista társadalomnak a Bibliához való szkeptikus hozzáállását.

A Bibliának - amit így oly sokan támadnak különféle vádakkal - ezzel ellenben van több olyan, az élet legkülönfélébb területeivel kapcsolatos mondanivalója az ember számára, amit sehol máshol sem találunk meg. Ezen kívül pedig van egy olyan központi üzenete is, amely az első betűtől az utolsó pontig, egészen a végig megtalálható, nyomon követhető, és úgy vélem, mind közül ez a legfontosabb, ami nem más, mint egy személy: Jézus Krisztus.

Alapvetően ez az az útvonal, ami alapján meg fogom közelíteni a kérdést. Mert ha a kedves és szakavatott önjelölt, természettudományokban tőlem sokkal jártasabb foteltudósok az általuk foggal-körömmel védelmezni kívánt evolúció-elméletet a kézzel fogható bizonyítékok ellenére, azok hiányában, de dogmatikus hitüknek megfelelően mégis vehemensen igyekeznek megvédeni, valamint alátámasztani, mennyivel és sokkal inkább célszerűbb nekem is egy olyan irányba elmozdulnom, amiről/akiről nem csak a Biblia tesz említést.

Ilyen Jézus Krisztus személye is, akivel kapcsolatban még a legvérmesebb ateistáknak is fontolóra kellene venniük pár olyan tényt, ami minden bizonnyal szembe kellene, hogy állítsa őket a "létezett-e Jézus" kérdést illetően. hiszen olyan írásos bizonyítékok állnak rendelkezésükre, amelyek révén számos - mondhatjuk, hogy a legtöbb - történész sem vonja kétségbe Jézus létezését. Vajon ők miért vonják kétségbe? Csak találgatni tudok.

Annyi viszont bizonyos, hogy így a kérdés már nem az, hogy honnan tudom, hogy létezik, vagy létezett-e Jézus. Ugyanis ha valaki felteszi ezt a kérdést, általában úgy érti: van-e Biblián kívüli bizonyíték? Ez nagyon fontos mozzanata nemcsak Isten létének bizonyításában, hanem hitünk önvédelme szempontjából is. Hiszen amennyiben, mint ahogyan azt nagyon sokan állítják, nincs bizonyítéka annak, hogy a Názáreti Jézus valaha létezett, akkor magának a keresztyénségnek a létezésére is nehézzé válik magyarázatot találni.

De ha a történelmi múltból valóban számos olyan kézirat formájában fennmaradt bizonyíték létezik, amely említést tesz Jézusról, mely iratok állításai a történészek szerint is egyöntetűen megbízhatók, akkor Jézus Krisztus létezését tényként kell kezelnünk. 

Ezért tehát a kérdés nem az, hogy létezett-e Jézus, hanem inkább az, hogy kicsoda (volt) Jézus?

Természetesen keresztyén hitemből adódóan nem tehetem meg azt, hogy a Bibliát teljes mértékben kikerüljem, s azt ne számítsam a bizonyítékok hiteles forrásának. Ugyanis az Újszövetség több száz Jézusra vonatkozó utalást tartalmaz, melyek közül egyesek az i.sz. utáni II. századra, (kb. 100 évvel Krisztus utánra) teszik egyes evangéliumok keletkezését. A tudósok túlnyomó többsége (keresztyének és nem keresztyének egyaránt) elismeri, hogy Pál levelei (ha nem is mind, de néhányuk biztosan) valóban Pál munkái, s azok az I. század közepéből származnak, tehát kevesebb mint 40 évvel Jézus halála után keletkeztek.

*Megjegyzés: az Ó- és Újszövetségi könyvek hitelességét bemutató bizonyítékokról lásd. a "Hiteles-e a Biblia?" c. bejegyzést.

De térjünk most rá a létezik-e Isten kérdésre, amire tehát abból a szemszögből próbálok majd választ adni, hogy mit árulnak el az Evangéliumokban található beszámolók Jézusról. 

El kell döntetnünk, hogy Jézus története vagy a történelem legfigyelemreméltóbb eseménye, vagy pedig az egyik legdurvább átverése. Ha ez utóbbi az igaz, akkor az egész keresztyén üzenet romba dől mindazon emberek hitével együtt, akik az Ő nevére építették fel azt.

Viszont ha a történet mégis igaznak bizonyul, akkor ez olyan rendkívüli hír, amelynek égbekiáltó következményei vannak. Ezért egy ilyen súlyos kérdésben, mint a "Kicsoda Jézus?", minden embernek alapvető érdekének kell lennie, hogy megvizsgálja Jézus állításait, és eldöntse, azok vajon igazak-e. Vajon a keresztyénség egy hazugság? Egy kitaláció lenne csupán? Vagy tényleg igaz?

Jézus Krisztus egyik ilyen nagyon merész állítása, hogy Ő maga Isten, aki a világmindenség teremtője, és aki az egyetlen út, ami a Mennyországba vezet. Jóllehet Jézusról nincsen kifejezetten olyan feljegyzés a Bibliában, melyben pontosan azt mondta volna, hogy: "Én vagyok Isten". Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy valami módon nem állította, hogy ő Isten.

Jézus a János 10:30-ban a következőt mondta: „Én és az Atya egy vagyunk.” Első látszatra ez még nem tűnik úgy, hogy ezzel azt jelentené ki, hogy Ő Isten, viszont figyeljük csak meg a zsidók reakcióját Jézus ezen megdöbbentő állítására: „Nem jó cselekedetért kövezünk meg téged, hanem káromlásért, és azért, hogy te ember létedre Istenné teszed magadat.” (János 10:33). A zsidók tehát Jézusnak ebből a kijelentéséből világosan megértették, hogy Jézus Istennek mondta magát. A következő versekben pedig Jézus nem is javítja ki a zsidókat. Nem mondja azt, hogy: „Nem teszem magam Istenné.” Ebből pedig az látszik, hogy Jézus valóban Istennek mondta magát.

Ezek tehát igen komoly állításai voltak Jézusnak, amire a zsidók igen ellenségesen reagáltak, annyira, hogy Jézus keresztre feszítését követelték Pilátustól! Nézzük meg tehát akkor azt a kérdést, hogy...

Isten-e Jézus?

Ezek fontos kérdések:

• Állította-e valaha Jézus azt, hogy Ő Isten? Azonosította-e valaha magát Istennel? Mit mondott Jézus saját magáról?
• És mit mondtak a környezetében élők Jézusról?

Az első pontban olvasható kérdésekre már a János Evangéliumának 10. fejezetéből kaptunk egyfajta választ, azonban ez nem meríti ki a kíváncsiságunkat, mert ez csak egy kis részlete volt csupán a Jézus állításairól szóló beszámolóknak. Nem mintha számomra már ez ne lenne elegendő ahhoz, hogy elhiggyem, Jézus Isten volt-e vagy nem, de ha figyelembe vesszük azokat a nézeteket valló emberek kijelentéseit, aki úgy vélik, hogy: Jézus egy kiemelkedő erkölcsi tanító volt. Vagy mások szerint: Jézus egy szerető, de nagyon gyenge ember volt, akit egy elveszett, de nemes célért öltek meg. Vagy azt mondanák még, hogy: Jézus ugyanolyan próféta volt, mint pl. Buddha, Mohammed vagy éppen Konfuciusz.

Mint látjuk, igen sokféle nézet kering a názáreti Jézus kilétét illetően, s így a fenti János 10:30 az ilyen emberek számára még nem biztos, hogy annyira pontos és kielégítő választ ad Jézus kilétére. Mert ez még csak az egyik nézőpont volt. De nézzük meg azokat a további beszámolókat is, amiket az Evangéliumok írói (Máté, Márk, Lukács és János) a négy Evangélium megírásakor még lejegyeztek Jézusról.

Például azt, hogy (második pont) mit mondtak Jézusról a közvetlen környezetében élők, valamint azok, akik találkoztak Jézussal?

Mindezt azonban - a Jézusnak az Istenségére vonatkozó kijelentéseit, s ezzel bizonyítva, hogy Isten létezik - megelőzi az a már megint csak fontos kérdés, hogy a Biblia, illetve annak írói mennyire állják ki a hitelesség próbáit.

Ehhez most Lee Strobel, A Jézus-dosszié c. könyvét fogom felhasználni. Lee Strobel egy erősen szkeptikus törvényszéki újságíró volt, aki ebben az interjúkötetében azt a kérdést járja körül, hogy alátámasztják-e a történelmi tények és bizonyítékok, hogy a názáreti Jézus valóban az volt, akinek vallotta magát, azaz Jézus tényleg Isten Fia-e.

Strobel elmondása szerint a felesége, Leslie miatt kezdte el vizsgálni a kérdést. Felesége 1979-ben azzal a hírrel lepte meg őt, hogy keresztyén lett. Strobel elsőre összevont szemöldökkel a legrosszabb dolgokra számított, azonban végül kellemesen csalódott. Az első pillanatokban az futott végig az agyában, hogy mi lesz most, hiszen „én egy vidám, könnyed, kockáztatni kész Leslie-t vettem el feleségül, és tartottam tőle, hogy most majd egy mogorva és a házaséletben prűd Leslie marad a nyakamon...” - mondja Strobel könyvének bevezetőjében.

Ám az a kellemes csalódás, ami az előítéletei után őt érte, lenyűgözték, mert - elmondása alapján - felesége jellemében olyan mélyreható változások történtek, hogy a végére akart járni annak, hogy mi váltotta ki ezt a finom, mégis alapvető fordulatot nála.

Komoly kérdésekre igyekszünk majd válaszolni, ezért remélem, hogy a Kedves Olvasók is éppen ugyanúgy komolyan veszik ezt, mint én.

Hiteles-e a Biblia? - a történeti Jézus kutatásunk következő bejegyzése Lee Strobel, Jézus-dosszié c. könyve alapján.

 [1] A természettudományos ismereteim hiányának következtében azonban az evolúció vagy teremtés témát érdeklő Olvasókat mégsem szeretném kielégítő válaszok nélkül hagyni. Ezért a teremtés vagy evolúció tárgykörére vonatkozó kérdésekre külső források és szakmunkák igénybevételével fogok érdemben válaszolni.

A felhasznált forrásmunkákról az oldal "Felhasznált irodalom" c. menüpontjában tudnak tájékozódni.