Az előző bejegyzésben - Miért olyan fontos erről beszélnünk? - röviden összefoglalva azt tárgyaltuk, hogy mennyire ésszerű az ateizmus, mely során árnyaltan arra a következtetésre jutottunk, hogy az új ateisták szilárd meggyőződése, hogy jobb pozícióban vannak. Önbizalmuk egyetlen központi jelentőségű tényből ered: azt hiszik, hogy a tudomány mellettük áll. Úgy vélik, a tudomány fejlődése egyre inkább azt támasztja alá, hogy Isten nem létezik. Valóban ez bontakozik ki? A tudomány fejlődésével tényleg egyre kevesebb hely marad Istennek?

Nos, míg az új-ateisták ezt szeretnék elhitetni, valójában az utóbbi pár évtizedben robbanásszerűen meggyarapodtak azok a tudományos bizonyítékok, amelyek az univerzum tervezettségére utalnak. Antony Flew, aki pl. a kor egyik legbefolyásosabb ateista tudósa volt, e tervezettség miatt változtatott az Istennel kapcsolatos véleményén, és úgy véli: Istennek léteznie kell. Úgy gondolja, valamiféle istenség adja a legjobb magyarázatot a világra. A kérdéssel kapcsolatban - hogy miért változtatott nézetén - az alábbit fogalmazta meg: „A rövid válasz - írja Flew - az az általam látott világkép, amely a modern tudományból bontakozott ki.” Vagyis az új-ateisták hirdethetik, hogy a tudomány mellettük áll, azonban a bizonyítékok éppen az ellenkezőjét mutatják.

Erre vonatkozóan két friss tudományos rejtély is van, melyek közül az egyikről már említést tettünk az előző bejegyzés során:

Az első, amiről Dawkins az interjú során nyilatkozott: az élet eredetének rejtélye, amely ma a legnyugtalanítóbb tudományos problémák egyike. Ezt Dawkinssal együtt, a tudományos közösség egyöntetűen megoldatlan rejtélynek tartja. A másik a világegyetem finomhangoltsága, amelyről részletesebben egy későbbi bejegyzés során még kitérünk.

Kicsoda-micsoda az ember?

Talán az ember egy több mint hárommilliárd évig tartó fejlődés eredménye, vagy az isteni alkotás nagyszerűségét - vagy miként a Biblia mondja -, a Teremtés koronáját, csúcspontját jelenti?

Napjainkban számos (tudományos és vallási) világnézet uralja és tarkítja az emberek gondolkodásmódját. Ezen világnézetek mind-mind a saját nézeteik és meggyőződéseik szerint igyekeznek a világmindenség, az élet, valamint az emberiség eredetére vonatkozó megállapításokat tenni.

Mindenkinek van valamilyen világnézete. Ez a világnézet azt jelenti, ahogyan valaki a valóságot látja, és ahogyan értelmezi azokat a dolgokat, amelyekkel az életben találkozik. A világnézet alapvetően befolyásolja az ember életét: értékrendszerét, érzéseit, döntéseit, önmagáról és másokról alkotott képét, sorsát. Sokféle világnézet létezik, amelyek sok szempontból  is különböznek egymástól.

A kezdetekről, az eredetünkről szóló több részes tanulmányomat először néhány alapelv bemutatásával szeretném kezdeni, melyben röviden elmagyarázom a tudományos és a történeti eseményekkel, személyekkel kapcsolatos kutatási módszerek közötti különbségeket. Ugyanis az eredetkérdések rávilágítanak néhány olyan fontos dologra, ami az emberi fajt kiemeli és megkülönbözteti az állatoktól. Az eredet-kérdés tehát igenis fontos, és hatalmas jelentőséggel bír. Egyfajta alapot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy elhelyezhessük magunkat térben és időben is.

Ezért fontos az eredet kérdése!

Főként ebben a posztmodern korunkban (mely kor jellemzője a bizalmatlanság és a bizonytalanság), ahol az ember a hétköznapi életben nem sokat foglalkozik ezekkel a kérdésekkel.

Pedig igazán fontos kérdésekről van szó, sajnos azonban az embereknek a mindennapos teendők sűrűjébe temetkezve sokszor még csak eszébe sem jut, hogy léteznek ilyen kérdések. Nem is csoda, hiszen a jelen korban, amelyben élünk, az embernek nincsenek olyan emelkedett gondolatai, melyek arra ösztönöznék, hogy ilyen kérdésekre pazarolják idejüket. Legtöbbször az embernek csupán a megélhetése az, amibe befektet. Sokunknak nincsenek még csak reményei sem a jövőt illetően. Az összkép egy lelkileg nagyon beteg és nagyon szegény társadalom.

A tudósok többsége szerint az életnek véletlenszerű reakciók eredményeként kellett létrejönnie a Földön. A kérdés, hogy erre vonatkozóan milyen tapasztalati eredményekre támaszkodnak? Létezik-e valamilyen modell arra, hogy hogyan jött létre bolygónkon az élet?

Ősnemzés?

Szemléletes példa egy lehetetlen hipotézis felállítására: ha egy edényben hosszabb ideig hagyunk állni valamilyen levest, egy idő után „élni” kezd. Baktériumok és gombák szaporodnak el benne, s érdekes színekkel, szagokkal hívják fel magukra a figyelmet. Ha egy darab húst is benne hagyunk, akkor rövid idő múlva nyűvektől fog nyüzsögni.

Nos, ilyen megfigyelésekből következtettek korábban arra, hogy alkalmas körülmények között generatio spontanea vagy ősnemzés történik, vagyis: holt anyagból élő keletkezik.

Azonban Louis Pasteur (1822-1895) francia tudós kitalált egy kísérletet, amellyel megmutathatta, hogy a megfigyelt élőlények semmi esetre sem jöhettek létre a levesben, hanem csak elszaporodtak benne. Vizsgálódási eredményét egyetlen mondatban foglalta össze:

Nagyon sokan imádják nekünk, hívőknek szegezni ezt a kérdést. Leginkább az ateistáktól hallhatjuk ezt a véleményt, de sok filozófus is kritikusan vélekedik Isten létezése felől, mondván: „senki sem lehet biztos Isten létezésében”. Nincs tehát könnyű dolgunk, mikor ilyen hitvédelmi harcokba kell belebonyolódnunk, hiszen számos „gondolkodó” ember megrögzött - mondhatni szinte már dogmatikus - álláspontja, hogy Isten létezését valósággal lehetetlen bizonyítani, mert azt, hogy Isten létezik-e, és hogy Ő milyen, azt egyszerűen nem lehet tudni...

Miért? Mert: „nem lehet olyan érvet felhozni mellette, ami cáfolhatatlan lenne.” - mondják ezt meglepő higgadtsággal. „Istenben hinni kell. Vagyis, Istenben lehet hinni. Vagy hisz benne az ember vagy nem. De biztosak semmiképpen sem lehetünk létezésében.”

Nos, ha Isten létezése valóban nem igazolható semmiféle racionális érvekkel, illetve bizonyítékokkal, akkor tényleg mindenki szabadon és felelősség nélkül választhat hit és hitetlenség között. Kinek hogyan tetszik.

Mindent megpróbáljatok! Mondja az Írás...

Ez a blog első bejegyzése. Egy olyan bibliatanulmányozói sorozat bevezető része, amiben néhány alapfogalommal szeretnék kezdeni. Mivel egy személyes keresztyén hitéleti blog-ról van szó, előtte gyorsan tisztázni szeretnék néhány dolgot.

Először is, a blogon található írásaim nem ihletettek, mint a Biblia. Ezért lehetnek benne olyan gondolatok, amelyek nem teljesen megalapozottak, ami arról tehet bizonyságot, hogy egy-egy témával kapcsolatban még hiányosak az ismereteim. Ennek ellenére mégis leírom ezeket, mégpedig annak reményében, hogy majd közösen mindent – a Biblia Igazságainak fényében – helyre tegyünk.